vocabulario Español – Purepecha

A

abajo kétsikua

abeja uauapu, kolmena

abeja grande, abejón uauapu k’éri

abrazar kamachani

abrazar a un niño kamanarhini [kamanaÌini]

abrazar por el cuello kamachakuni

abrazar por la cintura kamapakuni

abrir  mítani

abrirse  mítakuarhini [mítakuaÌini]

abuela nanita, naandi k’éri [nändi k'eri]

abuelo tatita, taati k’éri [täti k'eri]

aburrirse  kuatantani

acá axuani [ašuani]

acabalar andangutani (completar)

[andá‚gutani]

acabar k’amatani, jatsierani

acabarse k’amakuarhini  [k'amákuaÌini]

acarrear pántani

acercar andarhiterani [andáÌiterani] acomodar sési jatsintani (bien) acompañar pámbini, pámbitani acordarse  miántani, miáni

acostar  ichapani; ichantskani (cosa larga)

acostarse  ichapini

acusar uandakuntani

adelantarse orhemani [oÌemani], orhepani uerani [oÌépani uérani]

adelante  orhepani [oÌepani]

adentro incharini

adobe iauarhukata [iauáÌukata], iauarhikata [iauáÌikata]

adorar k’éri ambe arhini [k’eri ambe aÌini], komarhini [komaÌini]

adornar úntskantani, pirirantani adulterio ísku jángua [isku ja‚gua] afilar  uarhamukuni [uaÌamukuni],

uarhamukuntani [uaÌámukuntani]

afligirse uandanhiakuarhini [uandá‚iakuaÌini]

aflojar  chkérani

agacharse  k’utitsini

agachado  juruncha

agarrar  jupikani

agradar jeiapanhintani [jeiapa‚intani]

agregar kúparhatani [kúpaÌatani], kúrhutani [kúÌutani], kúrhitani [kúÌitani]

agriar  xarhiperani [šaÌíperani]

agrietado charari

agrio xarhipiti [šaÌípiti]

ponerse agrio xarhipini [šaÌipini]

agua itsï [itsÄ]

agua para beber itsïmakua [itsÄmakua]

aguacate  kupanda aguacero  k’éri janikua aguantar  tekaantani [tekäntani] aguja  p’ikukua

agujerar jarhaakuni [jaÌäkuni] agujero p’orhota [p'oÌota] ahijada ijada

ahogar umirhukuni [umíÌukuni]

ahogarse  umirhuni [umíÌuni]

ahora iasï [iasÄ]

ahumarse sïuamini [sÄuámini], sïuamikuarhini [sÄuamikuaÌini]

ahuyentar chútani

ahuyentarse  chútakuarhini  [chútakuaÌini]

aire tarhiata [taÌiata]

hacer aire tarhiani [taÌiani]

ajo ájusï [ájusÄ]

ajustar uinhamu jatsini [ui‚amu jatsini] ala  k’esï [k'esÄ], káxurhakua [kášuÌakua] alabar k’éri ambe arhini [k’eri ambe aÌini]

alabarse  sési arhikuarhini [sesi aÌikuaÌini]

alacrán k’uarapu

alborotar xeretani [šerétani] alcanzar andanguni [anda‚guni] alegrarse tsípikuarhini  [tsípikuaÌini] alegre tsípini (estar)

alentar mintsita jatsikuntani

algo sani

algodón xurhata [šuÌata]

algunos  máru almohada iájchakua alto iótati

alumbrar eramarhaskutani [erámaÌaskutani], t’ímarhaskutani [t'imaÌaskutani]

alzar tarhatani [taÌátani]

alzar la vista eranchini

allá jini

allí  jimini

amanecer erandini, ambamandini

amar uékpini amargar k’amerani amargo k’ameri

amarillo tsïpambiti [tsÄpámbiti]

amarrar  jótani, jókuni amo juramuti jantspiriri amor uékperakua ampollar pixini [pišini] ancho kósti, kójti

andar xanharani [ša‚árani]

angaro tekarakua

angosto  no kósti

animar mintsita jatsikuntani

anoche chúri

anteayer  uitsindikua chúskuni, jiniani uitsindikua

antiguo ióntki anapu

antojarse  anhejchakuarhini [a‚éjchakuaÌini] antojitos  amanhejchakua [ama‚éjchakua] añadir kuturhutani [kutúÌutani], kuturani año uéxurhini [uéšuÌini]

apagar pátani

apagarse  pátakuarhini [pátakuaÌini]

aparecer xarhantani [šaÌántani]

hacer aparecer xarhatani [šaÌatani] apartarse  késtakuni, kendikuni apestar sïpiani [sÄpiani], jájkundini

apestoso  sïpiari [sÄpiari], jájkundiri

aplastar pucharani

apoyo jarhoajpikua [jaÌoájpikua]

aprender jorhenguarhini [joÌé‚guaÌini], patsajtsïni [patsájtsÄni]

apretar katsikuni, tskikuni

apurarse  jákuarhini [jákuaÌini], jaakuarhini [jäkuaÌini], chkapintani

aquel ima, inde

aquí axu [ašú], ixu [išú] araña sïkuapu [sÄkuapu] arar  tarheni [taÌeni] árbol anhatapu [a‚átapu] ardilla  kuaraki

arena kutsari

arete  tirhindikua [tiÌíndikua]

armadillo isingua [isi‚gua]

armar  úntani arrancar  murutani arrastrar  antsikuni arrepentirse  móantani arriba  karhakua [kaÌákua]

arrimar  andarhiterani [andaÌiterani]

arrodillarse tinguixurhini [ti‚guíšuÌini], kuíxurhini [kuíšuÌini]

arroyo iorhekua sapichu [ioÌekua sapíchu]

arruga, arrugarse  chinini

asar  uirikani

ascender  karharani [kaÌárani]

asco  ikichani (tener)

así  ísï [isÄ], arisï [arísÄ]

asiento  uaxantsïkua [uašántsÄkua]

áspero ch’erapiti,  choperi

asustar  cherani

atajar  kuárhukuni [kuáÌukuni], atarhukuni [atáÌukuni], arhirukuni [aÌírukuni]

atole kamata

atrancar tanhaparhakuni [ta‚ápaÌakuni], uanhaparhatani [ua‚ápaÌatani]

aullar  k’uaunchini

avaro tskijkurha [tskijkuÌa]

avisar eianguni [eiá‚guni], uandantani, aianguni [aiá‚guni]

avispa tsïtsïsï [tsÄtsÄsÄ]

ayer uitsindikua

ayuda jarhoajpikua [jaÌoájpikua]

ayudar jarhoatani [jaÌoátani], jarhoajpini [jaÌoájpini]

azotar k’uikirhini  [k'uikíÌini]

B

bailador uarhari [uaÌari] bailar  uarhani [uaÌani] baile uarhakua [uaÌakua]

bajada kétsimakua, kétsimandu

bajar  kétsini

balancearse  xenachakuarhini [xenachakuaÌini]

balanza ts’éritarakua

banco uaxantsïkua [uašántsÄkua]

banquito uaxantsïkua sapichu [uašántsÄkua sapichu]

bañar jikuarani, jupajtsïtani [jupajtsÄtani]

bañarse  jikuakuarhini [jikuákuaÌini], jikuani, jupajtsïni [jupájtsÄni]

baño jimanga jikuanhajka [jima‚ga jikua‚ajka]

barba tisïmikua [tisÄmikua]

barbudo tisïmi [tisÄmi], tisïmikua jukari [tisÄmikua jukari]

barranco kauaru

barrer  k’arhatani [k'aÌátani] barriga sïturhi [sÄtuÌi] bastante  kánikua

bastimento  t’irekua pákuarhikua [pákuaÌikua]

bata anhanhikua [a‚a‚ikua]

batidor manatatarakua

batir  manamani, manatakata

bautizar itsï atajtsïkuni [itsÄ atájtsÄkuni]

bebé charhaku [chaÌaku] beber itsïmani [itsÄmani] bebida itsïmakua [itsÄmakua] bejuco sïruri [sÄruri]

bendecir újchakurani besar  putimukuni beso  putimukua

bien sési

estar bien sési jatsini bigote  tisïmikua [tisÄmikua] blanco urapiti

blando kuatapiti

blanquear uraperantani, urapiti atani

boca penchumikua

bochornoso ikichakueni  jasï [ikíchakueni jasÄ]

bofe xaramita [šarámita]

bolsa

bolsa de pita sutupu

bolsa de pita chica sutupu sapichu

bonito sési jásï [sesi jasÄ], kuauk jásï [kuauk jasÄ]

borracho kauicha

borrar  nombeerantani [nombërantani]

borrego karichi

brasa chpíri, turhiri [tuÌiri]

brillar  meremerejkuni

brincar tsanguarani [tsa‚guárani] broca jarhaakutarakua [jaÌäkutarakua] brotar  tsikini

brujería  sïkuamikua [sÄkuámikua]

brujo sïkuami [sÄkuami] bueno ambakiti, sési buey uakasï [uakasÄ]

burlar  teresamurhani [terésamuÌani]

buscar  jirinhani [jirí‚ani], jirinhantani [jirí‚antani]

C

cabecear  t’énk t’enk tsïni [t'é‚kt'e‚ktsÄni]

cabello jauiri

cabeza éjpu

cachete kumbunharhikua  [kumbú‚aÌikua], charhonharhikua [chaÌó‚aÌikua]

cada mándani

cadáver uarhiri [uaÌiri]

cadera anhajtarhakua [a‚ájtaÌakua]

caer uekorhini [uekóÌini] caer en el agua uekamini caérsele de la mano pitsijkuni

cal kurhirakua [kuÌírakua] calabaza purhu [puÌu] calar ts’éjkuni

calcañar irhandurhakua [iÌánduÌakua]

calentar jorheperani [joÌéperani]

calentarse jorhepintani [joÌépintani], jorhentani [joÌéntani]

calentura tinhakua [ti‚akua], tinharakua [ti‚árakua]

caliente jorhepiti [joÌépiti]

calle xanharu [ša‚aru], ambokuta

calma pinandikua

calor

hacer calor tsándini, aparhikuarhini [apáÌikuaÌini]

tener calor aparhini [apáÌini]

calvo patsïntsï [patsÄntsÄ], nombe jauiri jukari

calzones jájchutakua,  t’ipijchukua cama jatatsikua, kantsïri [kantsÄri] cambiar móskuni, móstakuni

cambiarlo de lugar moskuni

caminar xanharani [ša‚árani]

caminando xanharapani [ša‚arapani] camino xanharu [ša‚aru], ambokuta camisa  anhanhikua [a‚á‚ikua], kamisa

 camote  uarhasï [uaÌasÄ] campana kambanu canasta kanindi, kanimu

canción pirekua

canoa chekakua,

canoa de remar  icharhuta [icháÌuta]

canoso  t’upuntsï [t'upuntsÄ]

cansarse  kuatarani cantador pireri cantar pireni cántaro k’amukua

canudo t’upuntsï [t'upuntsÄ] caña isïmba [isÄmba] capulín xengua [še‚gua]

cara kánharhikua [ká‚aÌikua] caracol utuksï [utuksÄ] carbón turhiri [tuÌiri]

carga kuíparhakua [kuípaÌakua]

cargar kuíparhani [kuípaÌani], sïrurutani [sÄrurutani]

cargar a otro en la espalda  kuíparhatani [kuípaÌatani]

carne k’uiripita

caro jukaparhakua [jukápaÌakua] carpintear  tekarhini [tekaÌini] carrizo p’atamu

casa  k’umanchikua, taa [tä]

casamiento  tembuchakua

casarse tembuchani (hombre); tembunhani [tembú‚ani], uambuchani (mujer)

catarro iurhurukua [iuÌúrukua], iúsïrhukua [iúsÄÌukua]

cedazo tsarharakua [tsaÌarakua]

cedro uáparhikua [uápaÌikua]

cenar t’ireni

ceniza japu chkari, japu t’upuri, t’upuri japu

cerca uatsótakua (de madera)

cercar uatsotani

cernidor tsarharakua [tsaÌárakua]

cerrar  míkani

cerro juata

cesto  kanindi, tsïkiata [tsÄkiata], kanimu

cicatriz p’indiri cicatrizar p’indintani ciego taxinharhi [taší‚aÌi] cielo auanda

cincel tekarakua

cincelar tekarhini [tekáÌini]

citar p’itajkuarhini [p'itájkuaÌini]

ciudad ireta k’éri

clavar chátani

clavo parhantsï [paÌantsÄ] cobija sununda (de lana) cocer ninirani

cocido niniri, ninirakata codo kuinkuisï [kui‚kuisÄ] codorniz k’urhu [k'uÌú] cojo rengetsï [re‚getsÄ] cola ch’éti

colador iurhuratarakua [iuÌúratarakua], tsarharakua [tsaÌárakua]

colar iurhurani [iuÌúrani], iurhurantani [iuÌúrantani] (por segunda vez); tsarhani [tsaÌani], tsarhantani [tsaÌantani]

colgar tirhipani [tiÌípani] collar uekajchakua colmena uauapu, kuípu comal eroksï [eroksÄ]

comer  arhani [aÌani], t’ireni

comer algo sin ayuda atsïkuarhini [atsÄkuaÌini]

comida t’irekua cómo ¿nanina? compañero  pámpiri

completar andangutani [andá‚gutani] componer  sési jatsintani,  úntani comprar piani

comprender kurhanguni [kuÌa‚guni]

con jingoni [ji‚goni] concha utuksï [utuksÄ] conejo auani

confiar mintsikani

conocer  mítini (persona), miiuni (lugar)

consolar  mintsita jatsikuntani

contador kuenta p’ikuri, kuenta úri, miiuri

contar kuenta úni, miiuni convencer  kuarhaakuni [kuaÌäkuni] copal  xunhanda k’uájtsïtakua [šu‚anda

k'uájtsÄtakua] coraje ikiata, ikiatapu corazón mintsita

cornear sïuangua jimbo atani [sÄua‚gua jimbó atani]

corredor uiriari (persona)

correr uiriani

hacer correr uiriatani, chútani corretear uiriatani, chútantani corriente  no káni ambakiti

corriente  iorhekua sapichu [ioÌekua sapichu]

(arroyo)

cortar p’ikuni, kachukuni

corto no iósti

corva p’undanchatakua cosechar  p’ikuntani coser  sïrikuni [sÄrikuni]

cosquillas  xirhimikua [šiÌímikua], k’irhimikua [k'iÌímikua]

coyote  jiuatsï [jiuatsÄ], ts’ame

coyuntura kutukua

crecer k’éni, k’uiripini, t’arhexini [t'aÌešini]

creciente  iorhekua [ioÌekua]

creer jakajkuni

criada jántspiri

criar  k’uiriperani, t’arhexerani [t'aÌéšerani]

criatura kueraakata [kueräkata],  charhaku [chaÌaku]

crudo tsípiti

cruzar uanokuni, uanakuni cualquiera nakinterku cuándo ¿káni?

cuánto ¿na xani? [¿na šáni?]

cuarta ma iójkurhakua [ma iójkuÌakua] (una)

cuatro t’ámu

cuatrocientos  t’ámu sientu, ma irepita cuello anhanchakua [a‚ánchakua] cuento uandantskua

cuerno sïuangua [sÄua‚gua]

cuero sïkuiri [sÄkuiri]

cuesta arriba  karhamakua [kaÌamakua]

culebra akuitsi

culpa k’amanharhintskua [k'amá‚aÌintskua]

curandero xurhijki [šuÌijki]

curar sïpiata jatsikuni [sÄpiata jatsíkuni], tsinapini

curva iunuri

Ch

chachalaca  kakatsï [kakatsÄ] chaparro no ióstarhari [no ióstaÌari] chapeado  charhonharhi [chaÌó‚aÌi] chayote  apopu

chicle xexakua [šešakua]

chico sapichu

chicote k’uikirhpitarakua  [k'uikíÌpitarakua]

chiflar k’uímuni

chilacayote  t’ikatsï [t'ikatsÄ]

chile k’auasï [k'auasÄ]

chispa misiri

chiste  ch’anakua uandakua

chupar chuparhini [chupáÌini], tsuparhini [tsupáÌini]

D

dar  íntskuni, intspini

dar aviso eianguni [eia‚guni]

dar prestado kuanitkuarhini [kuanitkuaÌini]

deber kántspini

débil iurhitsiti [iuÌítsiti],  no uinhapiti [ui‚ápiti]

decirle arhini [aÌini]

defender kuájpini, kuajpintani

dejar jurajkuni delgado ts’auapiti demasiado  jukari deporte ch’anakua

derecha jurhijkandani [juÌíjkandani]

derecho jurhimbiti [juÌímbiti],  jurhimbitku [juÌímbitku]

derribar  xerentani [šeréntani]

derrumbar t’ambonharhini [t'ambó‚aÌini], uekopantani

desatar kueratani, kuerakuni

descansar  mintsikuarhini [mintsíkuaÌini]

descender  kétsini

descomponer xerentani [šeréntani]

desgranar piiuni

deshacer nombe rantani [nomberantani]

desnudarse xukuparhakua p’irani [šukúpaÌakua p'irani]

despacio  iatsistakuarhu  [iatsístakuaÌu]

desparramar  etsakuni

despedirse  uandanuntani, axantani [ašantani]

despertarse  tsínharhini [tsí‚aÌini]

despreciar  ísku eratani

después  tátsikua

destilar iurhuntani [iuÌuntani]

deuda kántsperata

devolver k’uanhkskuntani [k'ua‚kskuntani], k’uanhaskuntani [k'ua‚askuntani]

día jurhiakua [juÌíakua], jurhiatikua [juÌíatikua]

dicho uandakata diente s/ïni [sÄni] diez témbini

dinero media, tumina

discípulo jorhenguarhiti [joÌé‚guaÌiti] disputar arhijperani [aÌíjperani] divertirse  tsipikuarhini [tsipikuaÌini] dividir  arhukuni [aÌukuni]

doblar ekuakuni

doblarse tsikakuni, tsikakuarhini [tsikákuaÌini], kuendekurhini [kuendekuÌini]

dolencia p’amekua doler p’ameni dolor p’amekua

donde jimanga [jima‚ga]

dónde ¿nani?

dormir  k’uíni

dormirse k’uíkuarhini [k'uikuaÌini]

dos tsimani

dulce téni, tékua, téri

duro choperi

E

echar játsirani

edad jatiri

tener edad madura jatirini

él ima

elote  tiriapu

ellos ts’ïma [ts'Ämá], imeecha [imëcha]

embarrar jájkuni, atarhini [atáÌini]

embarrarle de algo en las narices

atarhukuni [ataÌukuni] emborracharse  kauini embrocar t’arhanhini [t'aÌá‚ini]

empezar ueénani [uënani] empinar t’uruntskani empujar p’ákchakuni

encargar patsajkuarhini [patsájkuaÌini]

encender  t’inatani, tixatani [tišatani], erhutani [eÌutani]

encerrar mínhani [mí‚ani],  onhani [o‚ani] encía tsïntsïri sïnicheri [tsÄntsÄri sÄnicheri] encontrar exentani [ešéntani], kúntani

encontrarse  exekuarhintani [ešekuaÌintani]

(alguna cosa)

enderezar jurhimberantani [juÌímberantani]

endulzar térani

enfermar p’amenchani

enfermedad p’amenchakua

enfermo p’amenchati

enfriarse  ts’irapini, ts’irapintani

engañar k’arhani [k'aÌáni], k’arhapini [k'aÌapini]

engañarse k’arhakuarhini  [k'aÌakuaÌini]

engaño k’arhaperakua [k'aÌáperakua], k’arhapikua [k'aÌapikua]

engordar tepani, p’ukuni

enojarse  ikiani

enriquecer jatsikuarhiri úni [jatsikuaÌiri uni] enrollar irhini [iÌini], irhintani [iÌíntani] enseñanza jorhengua [joÌé‚gua]

enseñar  jorhendani [joÌendani], exerani [ešérani]

ensuciar ikichakueni jájkuni

entender jánhaskani [já‚askani], kurhandini [kuÌandini], kurhanguni [kuÌa‚guni]

hacer entender  janhastani [ja‚astani]

enterrar túskuni, jatsintani

entonces  jimajkani

entrar  inchani

hacer entrar  incharani entregar íntskuni, íntskuntani enviar axani [ašáni]

envolver irhini [iÌíni], uinatani

envolver otra vez irhintani [iÌintani] equivocarse k’arhakuarhini  [k'aÌákuaÌini] escalera  kékua

esclarecer  ambamandini

escoba p’ángua [p'á‚gua]

escoba chica p’ángua sapichu [p'á‚gua sapichu]

escobetilla ambajtsïtakua [ambajtsÄtakua]

escoger  erakuni

esconder  jískani

esconderse  jirikuarhini [jiríkuaÌini]

escoplear jarhaakuni [jaÌäkuni]

escoplo jarhaakutarakua  [jaÌäkutarakua]

escribir  karani

escrito  karakata escritor  karari escritura  karakata

escuchar kurhandini  [kuÌandini], kurhandini ambe [kuÌándini ambe]

escupir  t’uátani

ése  inde

espalda  péxu [péšu]

espantar  chérani

esperanza  ambe énga erokani jarhajka [ambe e‚ga erókani jaÌájka], ambe énga erokuarhini jarhajka [ambé é‚ga erókuaÌini jaÌájka]

esperar  erokani

espesar  sïndurani [sÄndúrani]

espeso  sïnduri [sÄnduri]

estar espeso sïnduni  [sÄnduni]

espiar  píndani

espiga de maíz píntsï [píntsÄ], píntsïta [píntsÄta]

espina  chekamiti

espinar  chekarhitani [chekáÌitani] espinazo  anhaparhakua [a‚ápaÌakua] esposa  témba

esposo  uámba

espuma  puruata, k’uruata

esquina tsumindi estar  jarhani [jaÌani] éste  i, ari

estirar  antsijkuni estómago  sïturhi [sÄtuÌi] estorbar  ójkutani estornudar tsúni estornudo  tsúkua estrella  jósku

excavar jarhakuni [jaÌákuni]

excremento  kuatsita

exigir uinhamarhikuni [ui‚ámaÌikuni]

explicación  jánhastakua [já‚astakua]

explosión  charani (hacer)

exprimir tsitarani

expulsar chútantani, petantani

extender etsakuni

F

faja  jónguarhikua [jó‚guaÌikua]

fajado jónguarhitini [jó‚guaÌitini]

faltar  kueratani

fe mintsikani (tener)

feo ikichakueni jásï [jásÄ], no sési jásï [jásÄ] fiel mintsínharhikueni [mintsí‚aÌikueni]  (ser) fierro  tiamu

fiesta  k’uínchikua

flaco k’arhisï [k'aÌisÄ], iurhutsiti [iuÌútsiti]

flojo xépiti [šépiti]

flor  tsïtsïki [tsÄtsÄki]

fogata, fogón k’éri ma chpíri, chpíri k’éri

fogón parhangua [paÌa‚gua] (piedra de) formón jarhaakutarakua [jaÌäkutarakua] fosa p’orhota [p'oÌota]

freír  jurhixani [juÌíšani] frente  tsérhukua [tséÌukua] frijol  t’atsïni [t'atsÄni]

frío  ts’irapiti, ts’irari

estar frío  ts’irapini

frito  jurhixakata [juÌíšakata]

fruta  amanhejchakua [ama‚éjchakua] fuente itsï uerati [itsÄ uerati] (agua) fuerte  uinhapiti [ui‚ápiti], uinhapini

[ui‚apini]

fuerza uinhapikua [ui‚ápikua]

tener fuerza uinhapini [ui‚apini]

fumar  itsutani

G

gallina tsíkata

gallinero tsíkata jatakua garganta k’uengua [k'ue‚gua] garrapata turhikata [tuÌikata] gatear uisïkurhini [uisÄkuÌini] gato misitu

gavilán tsápki

gemelo kuáti

gemelos kuáticha

gente  k’uiripu

glorificar k’éri ambe arhini [k’eri ambé aÌini]

gobernante  juramuti

golpear atani, atajpini

gordo tepari, p’ukuri, p’ukurakata

gordura p’ukukua

gotear iurhuntani [iuÌúntani], ts’orhenani [ts'oÌénani]

gracia kóntperata

grande k’éri

grande de edad jatiri

granizo xanuata [šanuata], chanoata, ch’anuata

grasa p’ukukua, tamari

grillo t’irhijki [t'iÌijki], nipiri gritar  jiuakuarhini [jiuákuaÌini] grito jiuakuarhikua [jiuákuaÌikua] grueso tepari, teiapiti

guajolote  kuruku guardar patsani guayaba enandi

guerra uarhiperakua [uaÌíperakua]

guisar jurhixani [juÌišani], jurhixakata [juÌišakata]

gusano  karhasï [kaÌasÄ]

gustar áspimuni, jeiapanhintani [jeiápa‚intani]

H

hablador uandari, uandauandamiti

hablar uandani

hablarle uandajpani

hacer úni

hacha jacha

hallar  exentani [ešéntani]

hallarse exejperantani [ešéjperentani], exekuarhintani [ešékuaÌintani]

hambre k’arhingua [k'aÌi‚gua]

harina tsïreri [tsÄreri]

hechicería  sïkuamikua [sÄkuámikua]

hechicero  sïkuami [sÄkuami]

helar iauani

hembra kútsï [kútsÄ], kútsïti [kútsÄti]

hermana

hermana de hombre pirenchi

hermana de mujer jingonikua [ji‚gónikua]

hermano pípi jemba hermoso  sési jásï [jasÄ] hervir  puruani, puruatani hielo iauakua

hierro tiamu

hígado tauasï [tauasÄ]

hijo uájpa hilar  piruani hilo piruakua

hinchar karhajpini [kaÌájpini]

hipo jikikua

historia uandantskua hollar t’auajchakuni hombre achaati [achäti] homicida uándikpiti homicidio uándikpini hondo jauanhini [jauá‚ini]

hondo jauamini (agua)

hongo terekua

horcón axambi [ašambi], axamu [ašamu]

hormiga sïruki [sÄruki]

hormiguita sïruki sapichu [sÄruki sapichu]

hoy iásï [iasÄ]

hoyo p’orhota [p'oÌota] huérfano uerandu jupindi hueso  úni

huir  sïpakuarhini [sÄpákuaÌini] humilde kaxumbiti [kašúmbiti] humo sïraata [sÄräta]

hundir upaskuni

hundirse uekamini

I

iglesia tiosta

iluminar eramarhaskutani [erámaÌaskutani]

impío no sési úri

imputar

imputado kuenta úkata inclinarse k’utitsini incrédulo no jakajkuti

indígena p’orhe [p'oÌé]

inflamar karhajpini [kaÌájpini]

inflar  tarhiata jatsirani [taÌiata jatsírani]

iniquidad pekadu, k’amanharhintskua [k'ama‚aÌintskua], no sési jásï úkua [no sesi jasÄ ukua]

instrumento kústakua (musical)

ir  nirani

ira  ikiata, ikiatapu

izquierda uikixkandani [uikíškandani]

J

jabón xapo [šapó], juparakua

jalar  antsitani

jarra, jarro  tsúntsu ióndera

jefe  juramuti

jícara urhani [uÌani]

jilote t’urhari [t'uÌari],  apeenda [apënda]

joven tumbi

jovencita iurhitskiri [iuÌitskiri], iurhitskiri sapichu [iuÌítskiri sapichu]

juego ch’anakua jugar ch’anani juguete  ch’anarakua

juntar  kurhitani [kuÌitani]

juntarse kúnguarhini [kú‚guaÌini]

juntarse otra vez kunguarhintani [ku‚guaÌintani]

juntura  kutukua

L

labrar  ambarhini [ambáÌini]

ladrar  jua jua arhini [juajua aÌini]

ladrón sïpatspiri [sÄpátspiri], kuárhukpiti [kuáÌukpiti]

lagartija tikuini, tikuilichi

lago japonda

lágrima uekua

laguna japonda, japonda sapichu

laja  uiramu

lamentar p’amondakuarhini [p'amóndakuaÌini]

lamer kuenarhini [kuenáÌini]

lana sununda langosta chóchu largo iósti

laringe k’uengua [k'ue‚gua]

lastimar teiarhini [teiáÌini], atani

látigo k’uikirhitarakua [k'uikiÌitarakua]

lavar jupani, juparhini [jupáÌini]

lavarse la cabeza jupajtsïni [jupajtsÄni] lavarse  su ropa jupakuarhini [jupakuaÌini] lavado jupakata (ropa)

lazar eperuni

lazo sïndari [sÄndari]

leche itsukua

leer arhintani [aÌíntani], sïranda arhini [sÄranda aÌini]

lejos iauani

lengua katamba

lento iatsistakuarhu [iatsístakuaÌu]

leña chkári, iuikua

leñar iuini

leudar sarhiperani [saÌiperani]

levantar jauatani, tarharani [taÌárani], tarhatani [taÌátani], karhatani [kaÌátani]

levantarse  jauarani, jauarakuarhini [jauarakuaÌini]

librar  kuájchakuni, kuájpintani

liendre chixunda [chišunda]

limpiar  ambarhini [ambaÌini], ambakerani

limpio pimbinhasï [pimbi‚asÄ]

loco mónharhi [mó‚aÌi] lodo astïmu [astÄmu] loma k’úmsta

lombriz ts’irakua

luciérnaga chpíri etetsï [etetsÄ]

lumbre chpíri

luna nana kukula, nana kútsï [nana kútsÄ]

luz eramarhandikua [eramaÌandikua]

LL

llaga uxuta [ušuta] llamar  ióarhini [ioaÌini] llave mítakua

llegar niárani, niántani

llenar uinirani

llenarse uinini, uiniarhani [uiniáÌani]

lleno uiniri

llevar páni

llevar a su lugar pántani

llorar  uerani

llorar a gritos  ioantani, jiuakarhini uerani [jiuakaÌini ueráni]

llovizna janintserakua

lluvia janikua

M

macizo choperi, uinhamu [ui‚amu] machucar pucharani, ch’atani, ch’atarani madera chkári

madera resinosa  k’ueramu

madre  naandi [nändi]

madrugada k’éri xarhintku [šaÌintku]

madurar ninirani

madurarse ninini maduro niniri maguey akamba

maíz tsíri

mal no sési

maldad no sési jásï úkua [no sesi jasÄ ukua]

mamá naandi [nändi]

mamar itsukua akuni

manantial itsï uérati [itsÄ uérati]

mancebo  tumbi

mandado ánchperata

mandar juramuni, axani [ašani]

mano jájki

manso kaxumbiti [kašúmbiti]

manuscrito  jajki jimbo karakata, karakata jajki jimbo

mañana pauani, tsípa

marchitar xanini [šanini], xanirani [šanirani]

marido uámba mariposa parakata masa tsïreri [tsÄreri]

máscara kánharhikua [ká‚aÌikua] masticar xexani [šešani], xaxani [šašani] matador uándikuri, uandikuti

matar  uándikuni mazorca  xanini [sanini] mediador  teroakuri medianoche  terojkani chúrikua medicina sïpiata [sÄpiata] medida ts’eritatarakua

medidor ts’eritarakua medio  terojkani (mitad) mediodía  teroxutini [teróšutini] medir  ts’éritani

meditar eratsini, eratsintani

menear manatani mentir chkuanderani mentira chkuanderakua mentiroso  chkuanderari mes  kútsï [kutsÄ]

metate iauarhi [iauaÌi]

meter incharani, incharantani mezclar jeuetani, iétani miedo chéta, chétapu

miel tékua

milpa tarheta [taÌeta]

ministerio ukua enga enkargarinhaka [ukua e‚ga e‚kargari‚aka]

mirar  eraani [eräni]

miserable  tskíjkurha [tskíjkuÌa], enga komu nitamajka [e‚ga komu nitámajka]

miseria  komu nitamakua

misericordia  p’amojkperata, p’amojkperakua

misterio  ambe enga no mitinhajka [ambe e‚ga no miti‚ajka]

mitad terojkani

mojado kuekari, kuakari mojar kuakarani molendero urhuri [uÌuri] moler urhuni [uÌuni]

molido urhukata [uÌukata]

molinillo p’arhajtsïkutarakua [p'aÌájtsÄkutarakua]

montar jatani

monte juáta

morada k’umanchikua morder  katsarhini [katsáÌini] mordido  katsarhikata [katsaÌikata] morir  uarhini [uaÌini]

morral  sutupu mosca  tíndi mosquito  tkúpu

mostrar exerani [ešerani], xarhatani [šaÌátani] mover manatani, manatakata, manatakuni mozo jántspiri

muchacha nanaka, iurhitskiri [iuÌítskiri]

muchacho  tataka, tumbi

mucho kánikua

muchos uánikua

mudar moskuni

mudarse mórhikuarhini xukuparhakua [móÌikuaÌini šukúpaÌakua], mótsini

mudo nunuxi [nunuši]

muela sïni xexarakua [sÄni šešarakua]

muerte  uarhikua [uaÌikua]

muerto uarhiri [uaÌiri] mujer  uarhiiti [uaÌïti] multitud uánikua k’uiripu

mundo parhakpini [paÌákpini] murciélago uasïsï [uasÄsÄ] muro tsïntsïkata [tsÄntsÄkata]

N

nacer andajpinuni, kánguarhinhani [ká‚guaÌi‚ani]

nada no ámbe [nombe]

nadar xarhiamini [šaÌiámini], xarhiani [šaÌiani]

nadie no nema

naguas sïrijtakua urapiti [sÄrijtakua urápiti]

nariz urhi [uÌí] neblina  xúmu [šúmu] negro  turhipiti [tuÌípiti] ninguno no má

niña nanaka sapichu niño tataka sapichu nixtamal jápu

noche chúrikua

nosotros  jucha

novia tembunha [tembu‚a]

novio tembucha

nube janikua

nuevo jimbanhi [jimba‚i]

nunca no méni

O

obedecer  janhanharhini [ja‚á‚aÌini]

obra úkua

ocote  k’ueramu

odiar ikiani exeni [ešeni]

ofrecer eiakuni

oído kutsïkua [kutsÄkua] oír  kurhandini [kuÌándini] ojo éskua

oler sïpiruni [sÄpíruni]

olote  téni

olvidarse  mirikuarhini [miríkuaÌini] olla tsúntsu, porhechi [poÌechi] ombligo túpu

oración kómarhikua [kómaÌikua] orar  kómarhini [kómaÌini] ordenar juramuni

ordeñar itsukua p’ikuni

oreja kutsïkua [kutsÄkua]

orilla uanhamukuni [ua‚amukuni]

en la orilla uéramani (de un pueblo)

orina iarhátsikata [iaÌátsikata]

orinar  iarhatsini [iaÌátsini]

orines iarhatsikata [iaÌatsikata]

oscurecer  kápindini

oscuridad  kápindikua

oscuro  kápindini

en lo oscuro  kápindu

otro máteru

P

paciencia  tekaantskua [tekäntskua]

padre taati [täti]

paga, pago meiampikua, meiamperakua

pagar meiampini palabra uandakua palma p’úmu, pímu

palo chkári uirhipiti [chkári uiÌipiti] palpitar tsanguanhini [tsa‚guá‚ini] papá taati [täti]

papel sïranda [sÄranda]

parar  anhaxustani [a‚ášustani]

pararse  anhaxurhini [a‚ašuÌini]

pared tsïntsïkata [tsÄntsÄkata]

partir  arhukuni [aÌúkuni], kachukuni

pasar nitamani

de paso nitamani

pasear uanaakurhani [uanäkuÌani], uanarhitsini [uanáÌitsini]

patear t’auarhini [t'auáÌini], tauarhpini [tauáÌpini]

patio teronukua, ekuarhu [ekuaÌu]

pato kuarasï [kuarásÄ], kuirisï [kuirisÄ]

patrón juramuti jántspiriri

paz pinandikua

pecado k’amanharhintskua [k'ama‚aÌintskua]

pedir komarhini [komaÌini], kurhajkuarhini [kuÌájkuaÌini]

pedir prestado kuánini, kuántpini

pedregal tsakapindu

pegar mátakuni, atani

pegar a una persona atajpini

pegarle con la mano jájki jimbo atani

pegado mátakata

peine ambajtsïtakua [ambajtsÄtakua], uixujtsïtakua [uišújtsÄtakua]

pelar ambakerani, sükuitani [sÄkuítani]

pelea uarhiperakua [uaÌíperakua] pelear uarhipini [uaÌipini], atajperani pelo jauiri

pelón patsïntsï [patsÄntsÄ], nombe jauiri jukari

peludo tisïrhikuarhiri [tisÄÌikuaÌiri], tisïki [tisÄki]

pellejo pasïri [pasÄri]

pellizcar matirhini [matíÌini], ts’intsirhini [ts'intsíÌini]

penetrar inchakuni, incharhini [incháÌini]

pensar eratsini, eratsintani

perder ts/ïtani [tsÄtani]

perderse  ts/ïnchini [tsÄnchini]

perder el sentido  mirikuarhini [mirikuaÌini]

perdonador puátspintsti perdonar puátspintani perezoso  xépiti [šépiti] perro uíchu

perseguir chúxani [chúšani]

persona k’uiripu

persona que platica mucho

uandauandamiti

pesar k’uetsaperani pesa k’uetsaperakua pesado  k’uetsapiti

pescado  kurucha

pescar uarhoni [uaÌoni], kurucha p’ímani pescuezo  anhanchakua [a‚anchakua] pestaña tsúmba

petate k’uírakua

picar chkúrhini [chkúÌini], texarhini [tešaÌini], tsepuni

pie jantsiri

piedra tsakapu

piel sïkuiri [sÄkuiri]

pino p’ukuri

pintar  atantani

piojo ambusï [ambusÄ]

pisar t’auajchakuni, t’auandurhini [t'auanduÌini]

plano ichuki

plantar jatsintani

plática uandontskuarhita [uandóntskuaÌita] platicar uandontskuarhini [uandóntskuaÌini] pluma p’unguari [p'u‚guari]

pobre kómu nitamani

poco, poquito sánititu

un poco sáni

poder úni, uinhapikua [ui‚ápikua]

podrirse tereni polilla seperi polvo t’upuri poner jatsikuni

ponerse jukakuarhini  [jukákuaÌini]

puesto jukarini

por jimbo

predicar arhijtsïkpini [aÌijtsÄkpini], uandajtsïkpini [uandajtsÄkpini]

preguntar k’urhanguarhini [k'uÌá‚guaÌini]

prender p’irani

prender lumbre etskuni, tixatani [tišátani]

prensar katsikuni

prestar kuánitkuarhini [kuánitkuaÌini], kuánitani

primero ueenani anapu [uënani anapu]

principiar ueenani [uënani] principio ueenakuarhu [uënakuaÌu] probar ts’éjkuni

probar el sabor  ts’émuni

prometer eiakuni

pueblo ireta

pueblo grande ireta k’éri

puerco kúchi

pulga tsíri

pulmón xaramita [šarámita]

Q

quebrar kuarhakuni [kuaÌákuni], kakani

quedar pakarani

quehacer úkua

quejarse atsïkuarhini [atsÄkuaÌini]

quelite xakua [šakuá]

quemar kurhirani [kuÌírani]

quemarse aparhini [apáÌini], kurhini [kuÌíni]

querer uékani

querer mucho a una persona uembini

quién ¿ne?

quitar  késtakuni, kénditani, euakuarhpini [euákuaÌpini]

quitarse p’irani, késtakukuarhini [késtakukuaÌini]

R

rabioso mónharhi [mó‚aÌi] raíz  sïrangua [sÄra‚gua] rajar  arhakuni [aÌákuni] rana kuanhasï [kua‚asÄ] rasposo  ch’erapiti

rastrojo arho [aÌó]

rata  xarhisï [šaÌisÄ], jeiaki iuiri

ratón jeiaki

rayo sïrpiri [sÄrpiri], piritakua

reata sïndari [sÄndari]

rebasar uanojtakuni

rebelión no janhanharhikua [no ja‚á‚aÌikua]

recibir p’irani recio uinani recoger p’íkuntani

red uarhokua [uaÌokua]

red para pescar cheremikua, uarhokua [uaÌokua]

redondo uirhipiti [uiÌípiti]

refrescarse  tsirapintani

regalar intsïmpini [intsÄmpini]

regalo intsïmperakua [intsÄmperakua]

regañar xukani [šukani]

regar t’epani, iorheatani [ioÌéatani], etsakuni

regresar k’uanhatsintani [k'ua‚átsintani]

reír  terekuarhini [terékuaÌini] relámpago piritakua relampaguear piritani

remedio sïpiata [sÄpiata], sïpiati [sÄpiati] remendar takusï úni [takúsÄ uni], maiarani remolino sïuini [sÄuini]

renacer kánguarhinhantani [ká‚guaÌi‚antani] renovar jimbanherantani [jimba‚erantani] reñir  arhijperani [aÌijperani]

repartir  arhukuni [aÌukuni]

reposar mintsikuarhini [mintsÄkuaÌini]

resbalar ts’ïruni [ts'Ärúni], ts’uruani

resbalarse  tskanduni, pitsïnduni [pitsÄnduni]

resbaloso  tskándini

resina xunhanda [šu‚anda] respirar jirestani, jirejtani resucitar tsíntani

resucitar a otro tsítantani

resurrección  tsíntskua

retoñar tsikintani

retoño tsikikua

reventar charani

reventado charari

revivir  tsíntani

revolver iétani, jeuetani

rezar uandatsikuarhini [uandátsikuaÌini]

rico jatsikuarhiri [jatsíkuaÌiri]

río  iorhekua [ioÌekua]

risa terekuarhikua [terékuaÌikua]

robar sïpani [sÄpani], sïpatspini [sÄpatspini]

robarle kuarhukuni [kuaÌukuni]

rocío xúmarhata [šúmaÌata], xuxumarhata [šušúmaÌata]

rodar uirhijpini [uiÌíjpini],  uirhijpani [uiÌíjpani]

rodilla jurhintskua [juÌintskua], jurhinhkskua [juÌi‚kskua]

rojo charhapiti [chaÌápiti]

romper karukuni

roncar k’uarani, sarochani

ronco sarochani (estar)

ropa xukuparhakua [šukúpaÌakua] ropa lavada jupakata, jupakua ropa vieja takusï [takusÄ]

rozar uarhotani [uaÌótani] (trigo, etc.)

S

saber  mítini, jorhenani [joÌenani] sabiduría jorhengua [joÌe‚gua] sabroso  áspiti

sacar  petani, p’itani sacudir uarotani, uaratani sal  itukua

salado  itumiti

salero  itukua jatarakua

salir uérani

salir a un viaje ueerani [uërani]

en la salida de un pueblo uéramani

saliva kuechenda saludar uandajpani salvador  p’imutantspiti

salvar  p’ímutantani, kuájpintani

salvarse  p’ímutantskuarhini [p'ímutantskuaÌini]

sanar  ambakerantani

sangrar  iurhiri tsïtani [iuÌíri tsÄtani]

sangre  iurhiri [iuÌiri]

santidad pimbinhaxikua [pimbi‚ašikua]

santo  pimbinhasï [pimbi‚asÄ], pimbinhaxiti [pimbi‚ašiti]

sapo  kóki

saquear inchakuni

sarampión  uacharhitakua [uacháÌitakua]

sauce  tarhemu [taÌemu]

secar  k’arhini [k'aÌini]

secarlo  k’arhirani [k'aÌírani]

secarse  k’arhintani [k'aÌintani]

seco  k’arhiri [k'aÌiri]

sed k’arhichakua  [k'aÌíchakua]

seguir  chúxani [chúšani], chúxapani [chúšapani]

sembrar  júkskani

sentarse  uaxakani [uašákani] sentir  p’ikuarherani  [p'ikuáÌerani] señor  tata

sepultar  jatsintani

serpiente  akuitsi

servir  marhoani [maÌoani], jatsirani, jántspini

sesos kamatsïta  [kamátsÄta]

sí  jo

silbar k’uímuni

silencio pínandini,  pínasku

silvestre  juátarhu anapu [juátaÌu anapu]

silla uaxantsïkua [uašantsÄkua]

sirviente jántspiri

sobrar  jukari, pakarani

sol  jurhiata [juÌiáta], tsánda

solo  jandiajku

soltera  iurhitskiri [iuÌitskiri]

soltero  tumbi

sombra  k’umanda

sombrero  kájtsïkua [kájtsÄkua]

sonar  kúskani

soñar  tsánharhini [tsá‚aÌini]

soplar  p’unitani

sordo  kándi, pándi, taxindi [tašindi]

suave  kuatapiti, no choperi

subida karhamakua [kaÌámakua], karhamandu [kaÌámandu]

subir karhamani [kaÌámani], karharani [kaÌárani]

sucio  jaxiti [jašiti], sïuari [sÄuari]

sudar aparhini [apáÌini]

suelo  echerindu

sueño k’uínhchakua  [k'uí‚chakua], tsánharhikua [tsá‚aÌikua]

sufrir tekaantani [tekäntani]

sumir upaskuni

suspirar k’arhanchini [k'aÌánchini], k’arhanguntani [k'aÌá‚guntani]

susto  chéta

T

tábano tanantsï [tanantsÄ]

talón irhandurhakua [iÌánduÌakua]

temblar jencheni

tapa, tapón míkua

tapar míkani, ójchakurani

tardar  ióndani

tarde  inchatiru, ióndakuarhu [ióndakuaÌu], xatini [šatini]

tecolote  tukuru

tejer  tepeni

tejocote  karhasï [kaÌasÄ] tejón amatsï [amatsÄ] tela takusï [takusÄ]

temblar tsirindtsirijkuni, jéncheni

temblor jénchekua

templo tiosta

temprano tsípku, xárhini [šaÌini]

tender etsakuni

tener jatsini, jatsikuarhini [jatsikuaÌini]

tener bonito nombre sési arhikuarhini [sesi aÌikuaÌini]

tener diarrea páni tener fe  mintsikani tener olor jájkundini

tener sed  k’arhichani [k'aÌichani] terminar jatsierani, k’amatani (totalmente) terreno, tierra  echeri

tiempo iontki (hace)

tierno puchurku

tieso  k’uanhapiti [k'au‚ápiti]

tifoidea teretsikua

tirar  k’uanikuni, tsïtani [tsÄtani]

tirarse  tsïnchini [tsÄnchini], k’uanikuarhini [k'uaníkuaÌini]

tlacuache  úkuri

tobillo itukua jatakua, itukua jatarakua tocar  kústani, p’árhini [p'aÌini] todavía útasï [útasÄ]

todavía no nótki

todo iáminduecha (plural)

tomar itsïmani [itsÄmani], arhani [aÌani], p’irani

tomate toma, toma chixuparha [chišúpaÌa], toma chixukua [chišukua]

torcer p’arhakuni [p'aÌákuni], matsïkuni [matsÄkuni]

torcer hilo p’arhajtsïkuni [p'aÌajtsÄkuni]

tortear ichuskuni, ichupani

tortilla  ichuskuta

tortillar  ichupani, ichuskuni

tos  júkua

toser  júni

tosferina  perentsï júkua [perentsÄ júkua]

tostar tsájpani, uanini

trabajador ánchikuarhiri [anchikuaÌiri] trabajar  ánchikuarhini [ánchikuaÌini] trabajo ánchikuarhita [ánchikuaÌita], úkua traer  juáni

tragar  arhani [aÌani], kunajkani traicionar sïpatani [sÄpátani] transportar pántani

trapo takusï [takusÄ] trasplantar jatsintani tripa  sïturhi [sÄtuÌi]

tristeza uandanhiata [uandá‚iata], mískuarhita [mískuaÌita]

tronar  charani

tropezar téksarhutani [téksaÌutani]

trozar kachukuni

tú  t’u

tuerto taxinharhi [taší‚aÌi]

tumbar kuáskuni

tuza kúmu

U

víbora akuitsi

único jandiajku

unir  kuturani

uno ma, maechakua

ni uno no ma

unos máru

untar atarhini [atáÌini]

uña téjki usar  úrani ustedes  cha utensilio  úrakua

uva sïruri [sÄruri] (silvestre)

V

vaciar móndani vacío nombe jatari vagar ísku jámani varios uánikuecha

velludo tisïrhikuarhiti [tisÄÌikuaÌiti], tisïki [tisÄki]

venado axuni [ašuni]

vender íntspikuarhini [íntspikuaÌini], atarantani

venir jurhani [juÌani]

ver exeni [ešeni], éskani verdad, verdadero sési jimbo vergüenza  k’uratsikua

vestido  anhanhikua [a‚a‚ikua], sïrijtakua [sÄrijtakua]

vestirse xukuparhantani  [šukúpaÌantani]

vida tsípikua

vieja kutsïmiti [kutsÄmiti], tamapu viejo t’arhepiti [t'aÌépiti], tamapu viento tarhiata [taÌiata]

viruela kuaroxikua [kuaróšikua]

viruela loca kaxikuarhita [kašikuaÌita], kuaroxikua uanaakurhari [kuaróšikua uanäkuÌari]

visión janhaskua [ja‚askua] visitar p’orhembini [p'oÌémbini] viudo, viuda ts/ïndi [tsÄndi]

vivir  irekani vivo tsípiti volar kárani

voltear  juantsïkuastani [juantsÄkuastani], perejkuni, p’irhíkuni [p'iÌíkuni], menanhani [mená‚ani]

volver k’uanhatsintani [k'ua‚átsintani], k’uanhatsini [k'ua‚átsini]

vomitar jiuani

vuelta juantsïkuastani [juantsÄkuastani]

(darle)

Y

y              ka

yo ji

Z

zacate  uitsakua

zancudo tkúpu

zapote  úrhuata [uÌuata]

zarza tsurhumbini [tsuÌúmbini] zopilote kurhitsi [kuÌitsi] zorrillo k’uitsiki