Google+ Followers

viernes, 7 de junio de 2013

vocabulario Español – Purepecha




A
abajo kétsikua
abeja uauapu, kolmena
abeja grande, abejón uauapu k’éri
abrazar kamachani
abrazar a un niño kamanarhini [kamanaÌini]
abrazar por el cuello kamachakuni
abrazar por la cintura kamapakuni
abrir  mítani
abrirse  mítakuarhini [mítakuaÌini]
abuela nanita, naandi k’éri [nändi k'eri]
abuelo tatita, taati k’éri [täti k'eri]
aburrirse  kuatantani
acá axuani [ašuani]
acabalar andangutani (completar)
[andá‚gutani]
acabar k’amatani, jatsierani
acabarse k’amakuarhini  [k'amákuaÌini]
acarrear pántani
acercar andarhiterani [andáÌiterani] acomodar sési jatsintani (bien) acompañar pámbini, pámbitani acordarse  miántani, miáni
acostar  ichapani; ichantskani (cosa larga)
acostarse  ichapini
acusar uandakuntani
adelantarse orhemani [oÌemani], orhepani uerani [oÌépani uérani]
adelante  orhepani [oÌepani]
adentro incharini
adobe iauarhukata [iauáÌukata], iauarhikata [iauáÌikata]
adorar k’éri ambe arhini [k’eri ambe aÌini], komarhini [komaÌini]
adornar úntskantani, pirirantani adulterio ísku jángua [isku ja‚gua] afilar  uarhamukuni [uaÌamukuni],
uarhamukuntani [uaÌámukuntani]
afligirse uandanhiakuarhini [uandá‚iakuaÌini]
aflojar  chkérani
agacharse  k’utitsini
agachado  juruncha
agarrar  jupikani
agradar jeiapanhintani [jeiapa‚intani]
agregar kúparhatani [kúpaÌatani], kúrhutani [kúÌutani], kúrhitani [kúÌitani]
agriar  xarhiperani [šaÌíperani]
agrietado charari
agrio xarhipiti [šaÌípiti]
ponerse agrio xarhipini [šaÌipini]
agua itsï [itsÄ]
agua para beber itsïmakua [itsÄmakua]
aguacate  kupanda aguacero  k’éri janikua aguantar  tekaantani [tekäntani] aguja  p’ikukua
agujerar jarhaakuni [jaÌäkuni] agujero p’orhota [p'oÌota] ahijada ijada
ahogar umirhukuni [umíÌukuni]
ahogarse  umirhuni [umíÌuni]
ahora iasï [iasÄ]
ahumarse sïuamini [sÄuámini], sïuamikuarhini [sÄuamikuaÌini]
ahuyentar chútani
ahuyentarse  chútakuarhini  [chútakuaÌini]
aire tarhiata [taÌiata]
hacer aire tarhiani [taÌiani]
ajo ájusï [ájusÄ]
ajustar uinhamu jatsini [ui‚amu jatsini] ala  k’esï [k'esÄ], káxurhakua [kášuÌakua] alabar k’éri ambe arhini [k’eri ambe aÌini]
alabarse  sési arhikuarhini [sesi aÌikuaÌini]
alacrán k’uarapu
alborotar xeretani [šerétani] alcanzar andanguni [anda‚guni] alegrarse tsípikuarhini  [tsípikuaÌini] alegre tsípini (estar)
alentar mintsita jatsikuntani
algo sani
algodón xurhata [šuÌata]
algunos  máru almohada iájchakua alto iótati
alumbrar eramarhaskutani [erámaÌaskutani], t’ímarhaskutani [t'imaÌaskutani]
alzar tarhatani [taÌátani]
alzar la vista eranchini
allá jini
allí  jimini
amanecer erandini, ambamandini
amar uékpini amargar k’amerani amargo k’ameri
amarillo tsïpambiti [tsÄpámbiti]
amarrar  jótani, jókuni amo juramuti jantspiriri amor uékperakua ampollar pixini [pišini] ancho kósti, kójti
andar xanharani [ša‚árani]
angaro tekarakua
angosto  no kósti
animar mintsita jatsikuntani
anoche chúri
anteayer  uitsindikua chúskuni, jiniani uitsindikua
antiguo ióntki anapu
antojarse  anhejchakuarhini [a‚éjchakuaÌini] antojitos  amanhejchakua [ama‚éjchakua] añadir kuturhutani [kutúÌutani], kuturani año uéxurhini [uéšuÌini]
apagar pátani
apagarse  pátakuarhini [pátakuaÌini]
aparecer xarhantani [šaÌántani]
hacer aparecer xarhatani [šaÌatani] apartarse  késtakuni, kendikuni apestar sïpiani [sÄpiani], jájkundini
apestoso  sïpiari [sÄpiari], jájkundiri
aplastar pucharani
apoyo jarhoajpikua [jaÌoájpikua]
aprender jorhenguarhini [joÌé‚guaÌini], patsajtsïni [patsájtsÄni]
apretar katsikuni, tskikuni
apurarse  jákuarhini [jákuaÌini], jaakuarhini [jäkuaÌini], chkapintani
aquel ima, inde
aquí axu [ašú], ixu [išú] araña sïkuapu [sÄkuapu] arar  tarheni [taÌeni] árbol anhatapu [a‚átapu] ardilla  kuaraki
arena kutsari
arete  tirhindikua [tiÌíndikua]
armadillo isingua [isi‚gua]
armar  úntani arrancar  murutani arrastrar  antsikuni arrepentirse  móantani arriba  karhakua [kaÌákua]
arrimar  andarhiterani [andaÌiterani]
arrodillarse tinguixurhini [ti‚guíšuÌini], kuíxurhini [kuíšuÌini]
arroyo iorhekua sapichu [ioÌekua sapíchu]
arruga, arrugarse  chinini
asar  uirikani
ascender  karharani [kaÌárani]
asco  ikichani (tener)
así  ísï [isÄ], arisï [arísÄ]
asiento  uaxantsïkua [uašántsÄkua]
áspero ch’erapiti,  choperi
asustar  cherani
atajar  kuárhukuni [kuáÌukuni], atarhukuni [atáÌukuni], arhirukuni [aÌírukuni]
atole kamata
atrancar tanhaparhakuni [ta‚ápaÌakuni], uanhaparhatani [ua‚ápaÌatani]
aullar  k’uaunchini
avaro tskijkurha [tskijkuÌa]
avisar eianguni [eiá‚guni], uandantani, aianguni [aiá‚guni]
avispa tsïtsïsï [tsÄtsÄsÄ]
ayer uitsindikua
ayuda jarhoajpikua [jaÌoájpikua]
ayudar jarhoatani [jaÌoátani], jarhoajpini [jaÌoájpini]
azotar k’uikirhini  [k'uikíÌini]
B
bailador uarhari [uaÌari] bailar  uarhani [uaÌani] baile uarhakua [uaÌakua]
bajada kétsimakua, kétsimandu
bajar  kétsini
balancearse  xenachakuarhini [xenachakuaÌini]

balanza ts’éritarakua
banco uaxantsïkua [uašántsÄkua]
banquito uaxantsïkua sapichu [uašántsÄkua sapichu]
bañar jikuarani, jupajtsïtani [jupajtsÄtani]
bañarse  jikuakuarhini [jikuákuaÌini], jikuani, jupajtsïni [jupájtsÄni]
baño jimanga jikuanhajka [jima‚ga jikua‚ajka]
barba tisïmikua [tisÄmikua]
barbudo tisïmi [tisÄmi], tisïmikua jukari [tisÄmikua jukari]
barranco kauaru
barrer  k’arhatani [k'aÌátani] barriga sïturhi [sÄtuÌi] bastante  kánikua
bastimento  t’irekua pákuarhikua [pákuaÌikua]
bata anhanhikua [a‚a‚ikua]
batidor manatatarakua
batir  manamani, manatakata
bautizar itsï atajtsïkuni [itsÄ atájtsÄkuni]
bebé charhaku [chaÌaku] beber itsïmani [itsÄmani] bebida itsïmakua [itsÄmakua] bejuco sïruri [sÄruri]
bendecir újchakurani besar  putimukuni beso  putimukua
bien sési
estar bien sési jatsini bigote  tisïmikua [tisÄmikua] blanco urapiti
blando kuatapiti
blanquear uraperantani, urapiti atani
boca penchumikua
bochornoso ikichakueni  jasï [ikíchakueni jasÄ]
bofe xaramita [šarámita]
bolsa
bolsa de pita sutupu
bolsa de pita chica sutupu sapichu
bonito sési jásï [sesi jasÄ], kuauk jásï [kuauk jasÄ]
borracho kauicha
borrar  nombeerantani [nombërantani]
borrego karichi
brasa chpíri, turhiri [tuÌiri]
brillar  meremerejkuni
brincar tsanguarani [tsa‚guárani] broca jarhaakutarakua [jaÌäkutarakua] brotar  tsikini
brujería  sïkuamikua [sÄkuámikua]
brujo sïkuami [sÄkuami] bueno ambakiti, sési buey uakasï [uakasÄ]
burlar  teresamurhani [terésamuÌani]
buscar  jirinhani [jirí‚ani], jirinhantani [jirí‚antani]
C
cabecear  t’énk t’enk tsïni [t'é‚kt'e‚ktsÄni]
cabello jauiri
cabeza éjpu
cachete kumbunharhikua  [kumbú‚aÌikua], charhonharhikua [chaÌó‚aÌikua]
cada mándani
cadáver uarhiri [uaÌiri]
cadera anhajtarhakua [a‚ájtaÌakua]
caer uekorhini [uekóÌini] caer en el agua uekamini caérsele de la mano pitsijkuni
cal kurhirakua [kuÌírakua] calabaza purhu [puÌu] calar ts’éjkuni
calcañar irhandurhakua [iÌánduÌakua]
calentar jorheperani [joÌéperani]
calentarse jorhepintani [joÌépintani], jorhentani [joÌéntani]
calentura tinhakua [ti‚akua], tinharakua [ti‚árakua]
caliente jorhepiti [joÌépiti]
calle xanharu [ša‚aru], ambokuta
calma pinandikua
calor
hacer calor tsándini, aparhikuarhini [apáÌikuaÌini]
tener calor aparhini [apáÌini]
calvo patsïntsï [patsÄntsÄ], nombe jauiri jukari
calzones jájchutakua,  t’ipijchukua cama jatatsikua, kantsïri [kantsÄri] cambiar móskuni, móstakuni
cambiarlo de lugar moskuni
caminar xanharani [ša‚árani]
caminando xanharapani [ša‚arapani] camino xanharu [ša‚aru], ambokuta camisa  anhanhikua [a‚á‚ikua], kamisa
 camote  uarhasï [uaÌasÄ] campana kambanu canasta kanindi, kanimu
canción pirekua
canoa chekakua,
canoa de remar  icharhuta [icháÌuta]
canoso  t’upuntsï [t'upuntsÄ]
cansarse  kuatarani cantador pireri cantar pireni cántaro k’amukua
canudo t’upuntsï [t'upuntsÄ] caña isïmba [isÄmba] capulín xengua [še‚gua]
cara kánharhikua [ká‚aÌikua] caracol utuksï [utuksÄ] carbón turhiri [tuÌiri]
carga kuíparhakua [kuípaÌakua]
cargar kuíparhani [kuípaÌani], sïrurutani [sÄrurutani]
cargar a otro en la espalda  kuíparhatani [kuípaÌatani]
carne k’uiripita
caro jukaparhakua [jukápaÌakua] carpintear  tekarhini [tekaÌini] carrizo p’atamu
casa  k’umanchikua, taa [tä]
casamiento  tembuchakua
casarse tembuchani (hombre); tembunhani [tembú‚ani], uambuchani (mujer)
catarro iurhurukua [iuÌúrukua], iúsïrhukua [iúsÄÌukua]
cedazo tsarharakua [tsaÌarakua]
cedro uáparhikua [uápaÌikua]
cenar t’ireni
ceniza japu chkari, japu t’upuri, t’upuri japu
cerca uatsótakua (de madera)
cercar uatsotani
cernidor tsarharakua [tsaÌárakua]
cerrar  míkani
cerro juata
cesto  kanindi, tsïkiata [tsÄkiata], kanimu
cicatriz p’indiri cicatrizar p’indintani ciego taxinharhi [taší‚aÌi] cielo auanda
cincel tekarakua
cincelar tekarhini [tekáÌini]
citar p’itajkuarhini [p'itájkuaÌini]
ciudad ireta k’éri
clavar chátani
clavo parhantsï [paÌantsÄ] cobija sununda (de lana) cocer ninirani
cocido niniri, ninirakata codo kuinkuisï [kui‚kuisÄ] codorniz k’urhu [k'uÌú] cojo rengetsï [re‚getsÄ] cola ch’éti
colador iurhuratarakua [iuÌúratarakua], tsarharakua [tsaÌárakua]
colar iurhurani [iuÌúrani], iurhurantani [iuÌúrantani] (por segunda vez); tsarhani [tsaÌani], tsarhantani [tsaÌantani]
colgar tirhipani [tiÌípani] collar uekajchakua colmena uauapu, kuípu comal eroksï [eroksÄ]
comer  arhani [aÌani], t’ireni
comer algo sin ayuda atsïkuarhini [atsÄkuaÌini]
comida t’irekua cómo ¿nanina? compañero  pámpiri
completar andangutani [andá‚gutani] componer  sési jatsintani,  úntani comprar piani
comprender kurhanguni [kuÌa‚guni]
con jingoni [ji‚goni] concha utuksï [utuksÄ] conejo auani
confiar mintsikani
conocer  mítini (persona), miiuni (lugar)
consolar  mintsita jatsikuntani
contador kuenta p’ikuri, kuenta úri, miiuri
contar kuenta úni, miiuni convencer  kuarhaakuni [kuaÌäkuni] copal  xunhanda k’uájtsïtakua [šu‚anda
k'uájtsÄtakua] coraje ikiata, ikiatapu corazón mintsita
cornear sïuangua jimbo atani [sÄua‚gua jimbó atani]
corredor uiriari (persona)
correr uiriani
hacer correr uiriatani, chútani corretear uiriatani, chútantani corriente  no káni ambakiti
corriente  iorhekua sapichu [ioÌekua sapichu]
(arroyo)
cortar p’ikuni, kachukuni
corto no iósti
corva p’undanchatakua cosechar  p’ikuntani coser  sïrikuni [sÄrikuni]
cosquillas  xirhimikua [šiÌímikua], k’irhimikua [k'iÌímikua]
coyote  jiuatsï [jiuatsÄ], ts’ame
coyuntura kutukua
crecer k’éni, k’uiripini, t’arhexini [t'aÌešini]
creciente  iorhekua [ioÌekua]
creer jakajkuni
criada jántspiri
criar  k’uiriperani, t’arhexerani [t'aÌéšerani]
criatura kueraakata [kueräkata],  charhaku [chaÌaku]
crudo tsípiti
cruzar uanokuni, uanakuni cualquiera nakinterku cuándo ¿káni?
cuánto ¿na xani? [¿na šáni?]
cuarta ma iójkurhakua [ma iójkuÌakua] (una)
cuatro t’ámu
cuatrocientos  t’ámu sientu, ma irepita cuello anhanchakua [a‚ánchakua] cuento uandantskua
cuerno sïuangua [sÄua‚gua]
cuero sïkuiri [sÄkuiri]
cuesta arriba  karhamakua [kaÌamakua]
culebra akuitsi
culpa k’amanharhintskua [k'amá‚aÌintskua]
curandero xurhijki [šuÌijki]
curar sïpiata jatsikuni [sÄpiata jatsíkuni], tsinapini
curva iunuri
Ch
chachalaca  kakatsï [kakatsÄ] chaparro no ióstarhari [no ióstaÌari] chapeado  charhonharhi [chaÌó‚aÌi] chayote  apopu
chicle xexakua [šešakua]
chico sapichu
chicote k’uikirhpitarakua  [k'uikíÌpitarakua]
chiflar k’uímuni
chilacayote  t’ikatsï [t'ikatsÄ]
chile k’auasï [k'auasÄ]
chispa misiri
chiste  ch’anakua uandakua
chupar chuparhini [chupáÌini], tsuparhini [tsupáÌini]
D
dar  íntskuni, intspini
dar aviso eianguni [eia‚guni]
dar prestado kuanitkuarhini [kuanitkuaÌini]
deber kántspini
débil iurhitsiti [iuÌítsiti],  no uinhapiti [ui‚ápiti]
decirle arhini [aÌini]
defender kuájpini, kuajpintani
dejar jurajkuni delgado ts’auapiti demasiado  jukari deporte ch’anakua
derecha jurhijkandani [juÌíjkandani]
derecho jurhimbiti [juÌímbiti],  jurhimbitku [juÌímbitku]
derribar  xerentani [šeréntani]
derrumbar t’ambonharhini [t'ambó‚aÌini], uekopantani
desatar kueratani, kuerakuni
descansar  mintsikuarhini [mintsíkuaÌini]
descender  kétsini
descomponer xerentani [šeréntani]
desgranar piiuni
deshacer nombe rantani [nomberantani]
desnudarse xukuparhakua p’irani [šukúpaÌakua p'irani]
despacio  iatsistakuarhu  [iatsístakuaÌu]
desparramar  etsakuni
despedirse  uandanuntani, axantani [ašantani]
despertarse  tsínharhini [tsí‚aÌini]
despreciar  ísku eratani
después  tátsikua
destilar iurhuntani [iuÌuntani]
deuda kántsperata
devolver k’uanhkskuntani [k'ua‚kskuntani], k’uanhaskuntani [k'ua‚askuntani]
día jurhiakua [juÌíakua], jurhiatikua [juÌíatikua]
dicho uandakata diente s/ïni [sÄni] diez témbini
dinero media, tumina
discípulo jorhenguarhiti [joÌé‚guaÌiti] disputar arhijperani [aÌíjperani] divertirse  tsipikuarhini [tsipikuaÌini] dividir  arhukuni [aÌukuni]
doblar ekuakuni
doblarse tsikakuni, tsikakuarhini [tsikákuaÌini], kuendekurhini [kuendekuÌini]
dolencia p’amekua doler p’ameni dolor p’amekua
donde jimanga [jima‚ga]
dónde ¿nani?
dormir  k’uíni
dormirse k’uíkuarhini [k'uikuaÌini]
dos tsimani
dulce téni, tékua, téri
duro choperi
E
echar játsirani
edad jatiri
tener edad madura jatirini
él ima
elote  tiriapu
ellos ts’ïma [ts'Ämá], imeecha [imëcha]
embarrar jájkuni, atarhini [atáÌini]
embarrarle de algo en las narices
atarhukuni [ataÌukuni] emborracharse  kauini embrocar t’arhanhini [t'aÌá‚ini]
empezar ueénani [uënani] empinar t’uruntskani empujar p’ákchakuni
encargar patsajkuarhini [patsájkuaÌini]
encender  t’inatani, tixatani [tišatani], erhutani [eÌutani]
encerrar mínhani [mí‚ani],  onhani [o‚ani] encía tsïntsïri sïnicheri [tsÄntsÄri sÄnicheri] encontrar exentani [ešéntani], kúntani
encontrarse  exekuarhintani [ešekuaÌintani]
(alguna cosa)
enderezar jurhimberantani [juÌímberantani]
endulzar térani
enfermar p’amenchani
enfermedad p’amenchakua
enfermo p’amenchati
enfriarse  ts’irapini, ts’irapintani
engañar k’arhani [k'aÌáni], k’arhapini [k'aÌapini]
engañarse k’arhakuarhini  [k'aÌakuaÌini]
engaño k’arhaperakua [k'aÌáperakua], k’arhapikua [k'aÌapikua]
engordar tepani, p’ukuni
enojarse  ikiani
enriquecer jatsikuarhiri úni [jatsikuaÌiri uni] enrollar irhini [iÌini], irhintani [iÌíntani] enseñanza jorhengua [joÌé‚gua]
enseñar  jorhendani [joÌendani], exerani [ešérani]
ensuciar ikichakueni jájkuni
entender jánhaskani [já‚askani], kurhandini [kuÌandini], kurhanguni [kuÌa‚guni]
hacer entender  janhastani [ja‚astani]
enterrar túskuni, jatsintani
entonces  jimajkani
entrar  inchani
hacer entrar  incharani entregar íntskuni, íntskuntani enviar axani [ašáni]
envolver irhini [iÌíni], uinatani
envolver otra vez irhintani [iÌintani] equivocarse k’arhakuarhini  [k'aÌákuaÌini] escalera  kékua
esclarecer  ambamandini
escoba p’ángua [p'á‚gua]
escoba chica p’ángua sapichu [p'á‚gua sapichu]
escobetilla ambajtsïtakua [ambajtsÄtakua]
escoger  erakuni
esconder  jískani
esconderse  jirikuarhini [jiríkuaÌini]
escoplear jarhaakuni [jaÌäkuni]
escoplo jarhaakutarakua  [jaÌäkutarakua]
escribir  karani
escrito  karakata escritor  karari escritura  karakata
escuchar kurhandini  [kuÌandini], kurhandini ambe [kuÌándini ambe]
escupir  t’uátani
ése  inde
espalda  péxu [péšu]
espantar  chérani
esperanza  ambe énga erokani jarhajka [ambe e‚ga erókani jaÌájka], ambe énga erokuarhini jarhajka [ambé é‚ga erókuaÌini jaÌájka]
esperar  erokani
espesar  sïndurani [sÄndúrani]
espeso  sïnduri [sÄnduri]
estar espeso sïnduni  [sÄnduni]
espiar  píndani
espiga de maíz píntsï [píntsÄ], píntsïta [píntsÄta]
espina  chekamiti
espinar  chekarhitani [chekáÌitani] espinazo  anhaparhakua [a‚ápaÌakua] esposa  témba
esposo  uámba
espuma  puruata, k’uruata
esquina tsumindi estar  jarhani [jaÌani] éste  i, ari
estirar  antsijkuni estómago  sïturhi [sÄtuÌi] estorbar  ójkutani estornudar tsúni estornudo  tsúkua estrella  jósku
excavar jarhakuni [jaÌákuni]
excremento  kuatsita
exigir uinhamarhikuni [ui‚ámaÌikuni]
explicación  jánhastakua [já‚astakua]
explosión  charani (hacer)
exprimir tsitarani
expulsar chútantani, petantani
extender etsakuni
F
faja  jónguarhikua [jó‚guaÌikua]
fajado jónguarhitini [jó‚guaÌitini]
faltar  kueratani
fe mintsikani (tener)
feo ikichakueni jásï [jásÄ], no sési jásï [jásÄ] fiel mintsínharhikueni [mintsí‚aÌikueni]  (ser) fierro  tiamu
fiesta  k’uínchikua
flaco k’arhisï [k'aÌisÄ], iurhutsiti [iuÌútsiti]
flojo xépiti [šépiti]
flor  tsïtsïki [tsÄtsÄki]
fogata, fogón k’éri ma chpíri, chpíri k’éri
fogón parhangua [paÌa‚gua] (piedra de) formón jarhaakutarakua [jaÌäkutarakua] fosa p’orhota [p'oÌota]
freír  jurhixani [juÌíšani] frente  tsérhukua [tséÌukua] frijol  t’atsïni [t'atsÄni]
frío  ts’irapiti, ts’irari
estar frío  ts’irapini
frito  jurhixakata [juÌíšakata]
fruta  amanhejchakua [ama‚éjchakua] fuente itsï uerati [itsÄ uerati] (agua) fuerte  uinhapiti [ui‚ápiti], uinhapini
[ui‚apini]
fuerza uinhapikua [ui‚ápikua]
tener fuerza uinhapini [ui‚apini]
fumar  itsutani
G
gallina tsíkata
gallinero tsíkata jatakua garganta k’uengua [k'ue‚gua] garrapata turhikata [tuÌikata] gatear uisïkurhini [uisÄkuÌini] gato misitu
gavilán tsápki
gemelo kuáti
gemelos kuáticha
gente  k’uiripu
glorificar k’éri ambe arhini [k’eri ambé aÌini]
gobernante  juramuti
golpear atani, atajpini
gordo tepari, p’ukuri, p’ukurakata
gordura p’ukukua
gotear iurhuntani [iuÌúntani], ts’orhenani [ts'oÌénani]
gracia kóntperata
grande k’éri
grande de edad jatiri
granizo xanuata [šanuata], chanoata, ch’anuata
grasa p’ukukua, tamari
grillo t’irhijki [t'iÌijki], nipiri gritar  jiuakuarhini [jiuákuaÌini] grito jiuakuarhikua [jiuákuaÌikua] grueso tepari, teiapiti
guajolote  kuruku guardar patsani guayaba enandi
guerra uarhiperakua [uaÌíperakua]
guisar jurhixani [juÌišani], jurhixakata [juÌišakata]
gusano  karhasï [kaÌasÄ]
gustar áspimuni, jeiapanhintani [jeiápa‚intani]
H
hablador uandari, uandauandamiti
hablar uandani
hablarle uandajpani
hacer úni
hacha jacha
hallar  exentani [ešéntani]
hallarse exejperantani [ešéjperentani], exekuarhintani [ešékuaÌintani]
hambre k’arhingua [k'aÌi‚gua]
harina tsïreri [tsÄreri]
hechicería  sïkuamikua [sÄkuámikua]
hechicero  sïkuami [sÄkuami]
helar iauani
hembra kútsï [kútsÄ], kútsïti [kútsÄti]
hermana
hermana de hombre pirenchi
hermana de mujer jingonikua [ji‚gónikua]
hermano pípi jemba hermoso  sési jásï [jasÄ] hervir  puruani, puruatani hielo iauakua
hierro tiamu
hígado tauasï [tauasÄ]
hijo uájpa hilar  piruani hilo piruakua
hinchar karhajpini [kaÌájpini]
hipo jikikua
historia uandantskua hollar t’auajchakuni hombre achaati [achäti] homicida uándikpiti homicidio uándikpini hondo jauanhini [jauá‚ini]
hondo jauamini (agua)
hongo terekua
horcón axambi [ašambi], axamu [ašamu]
hormiga sïruki [sÄruki]
hormiguita sïruki sapichu [sÄruki sapichu]
hoy iásï [iasÄ]
hoyo p’orhota [p'oÌota] huérfano uerandu jupindi hueso  úni
huir  sïpakuarhini [sÄpákuaÌini] humilde kaxumbiti [kašúmbiti] humo sïraata [sÄräta]
hundir upaskuni
hundirse uekamini
I
iglesia tiosta
iluminar eramarhaskutani [erámaÌaskutani]
impío no sési úri
imputar
imputado kuenta úkata inclinarse k’utitsini incrédulo no jakajkuti
indígena p’orhe [p'oÌé]
inflamar karhajpini [kaÌájpini]
inflar  tarhiata jatsirani [taÌiata jatsírani]
iniquidad pekadu, k’amanharhintskua [k'ama‚aÌintskua], no sési jásï úkua [no sesi jasÄ ukua]
instrumento kústakua (musical)
ir  nirani
ira  ikiata, ikiatapu
izquierda uikixkandani [uikíškandani]

J
jabón xapo [šapó], juparakua
jalar  antsitani
jarra, jarro  tsúntsu ióndera
jefe  juramuti
jícara urhani [uÌani]
jilote t’urhari [t'uÌari],  apeenda [apënda]
joven tumbi
jovencita iurhitskiri [iuÌitskiri], iurhitskiri sapichu [iuÌítskiri sapichu]
juego ch’anakua jugar ch’anani juguete  ch’anarakua
juntar  kurhitani [kuÌitani]
juntarse kúnguarhini [kú‚guaÌini]
juntarse otra vez kunguarhintani [ku‚guaÌintani]
juntura  kutukua
L
labrar  ambarhini [ambáÌini]
ladrar  jua jua arhini [juajua aÌini]
ladrón sïpatspiri [sÄpátspiri], kuárhukpiti [kuáÌukpiti]
lagartija tikuini, tikuilichi
lago japonda
lágrima uekua
laguna japonda, japonda sapichu
laja  uiramu
lamentar p’amondakuarhini [p'amóndakuaÌini]
lamer kuenarhini [kuenáÌini]
lana sununda langosta chóchu largo iósti
laringe k’uengua [k'ue‚gua]
lastimar teiarhini [teiáÌini], atani
látigo k’uikirhitarakua [k'uikiÌitarakua]
lavar jupani, juparhini [jupáÌini]
lavarse la cabeza jupajtsïni [jupajtsÄni] lavarse  su ropa jupakuarhini [jupakuaÌini] lavado jupakata (ropa)
lazar eperuni
lazo sïndari [sÄndari]
leche itsukua
leer arhintani [aÌíntani], sïranda arhini [sÄranda aÌini]
lejos iauani
lengua katamba
lento iatsistakuarhu [iatsístakuaÌu]
leña chkári, iuikua
leñar iuini
leudar sarhiperani [saÌiperani]
levantar jauatani, tarharani [taÌárani], tarhatani [taÌátani], karhatani [kaÌátani]
levantarse  jauarani, jauarakuarhini [jauarakuaÌini]
librar  kuájchakuni, kuájpintani
liendre chixunda [chišunda]
limpiar  ambarhini [ambaÌini], ambakerani
limpio pimbinhasï [pimbi‚asÄ]
loco mónharhi [mó‚aÌi] lodo astïmu [astÄmu] loma k’úmsta
lombriz ts’irakua
luciérnaga chpíri etetsï [etetsÄ]
lumbre chpíri
luna nana kukula, nana kútsï [nana kútsÄ]
luz eramarhandikua [eramaÌandikua]
LL
llaga uxuta [ušuta] llamar  ióarhini [ioaÌini] llave mítakua
llegar niárani, niántani
llenar uinirani
llenarse uinini, uiniarhani [uiniáÌani]
lleno uiniri
llevar páni
llevar a su lugar pántani
llorar  uerani
llorar a gritos  ioantani, jiuakarhini uerani [jiuakaÌini ueráni]
llovizna janintserakua
lluvia janikua
M
macizo choperi, uinhamu [ui‚amu] machucar pucharani, ch’atani, ch’atarani madera chkári
madera resinosa  k’ueramu
madre  naandi [nändi]
madrugada k’éri xarhintku [šaÌintku]
madurar ninirani
madurarse ninini maduro niniri maguey akamba
maíz tsíri
mal no sési
maldad no sési jásï úkua [no sesi jasÄ ukua]
mamá naandi [nändi]
mamar itsukua akuni
manantial itsï uérati [itsÄ uérati]
mancebo  tumbi
mandado ánchperata
mandar juramuni, axani [ašani]
mano jájki
manso kaxumbiti [kašúmbiti]
manuscrito  jajki jimbo karakata, karakata jajki jimbo
mañana pauani, tsípa
marchitar xanini [šanini], xanirani [šanirani]
marido uámba mariposa parakata masa tsïreri [tsÄreri]
máscara kánharhikua [ká‚aÌikua] masticar xexani [šešani], xaxani [šašani] matador uándikuri, uandikuti
matar  uándikuni mazorca  xanini [sanini] mediador  teroakuri medianoche  terojkani chúrikua medicina sïpiata [sÄpiata] medida ts’eritatarakua
medidor ts’eritarakua medio  terojkani (mitad) mediodía  teroxutini [teróšutini] medir  ts’éritani
meditar eratsini, eratsintani
menear manatani mentir chkuanderani mentira chkuanderakua mentiroso  chkuanderari mes  kútsï [kutsÄ]
metate iauarhi [iauaÌi]
meter incharani, incharantani mezclar jeuetani, iétani miedo chéta, chétapu
miel tékua
milpa tarheta [taÌeta]
ministerio ukua enga enkargarinhaka [ukua e‚ga e‚kargari‚aka]
mirar  eraani [eräni]
miserable  tskíjkurha [tskíjkuÌa], enga komu nitamajka [e‚ga komu nitámajka]
miseria  komu nitamakua
misericordia  p’amojkperata, p’amojkperakua
misterio  ambe enga no mitinhajka [ambe e‚ga no miti‚ajka]
mitad terojkani
mojado kuekari, kuakari mojar kuakarani molendero urhuri [uÌuri] moler urhuni [uÌuni]
molido urhukata [uÌukata]
molinillo p’arhajtsïkutarakua [p'aÌájtsÄkutarakua]
montar jatani
monte juáta
morada k’umanchikua morder  katsarhini [katsáÌini] mordido  katsarhikata [katsaÌikata] morir  uarhini [uaÌini]
morral  sutupu mosca  tíndi mosquito  tkúpu
mostrar exerani [ešerani], xarhatani [šaÌátani] mover manatani, manatakata, manatakuni mozo jántspiri
muchacha nanaka, iurhitskiri [iuÌítskiri]
muchacho  tataka, tumbi
mucho kánikua
muchos uánikua
mudar moskuni
mudarse mórhikuarhini xukuparhakua [móÌikuaÌini šukúpaÌakua], mótsini
mudo nunuxi [nunuši]
muela sïni xexarakua [sÄni šešarakua]
muerte  uarhikua [uaÌikua]
muerto uarhiri [uaÌiri] mujer  uarhiiti [uaÌïti] multitud uánikua k’uiripu
mundo parhakpini [paÌákpini] murciélago uasïsï [uasÄsÄ] muro tsïntsïkata [tsÄntsÄkata]
N
nacer andajpinuni, kánguarhinhani [ká‚guaÌi‚ani]
nada no ámbe [nombe]
nadar xarhiamini [šaÌiámini], xarhiani [šaÌiani]
nadie no nema
naguas sïrijtakua urapiti [sÄrijtakua urápiti]
nariz urhi [uÌí] neblina  xúmu [šúmu] negro  turhipiti [tuÌípiti] ninguno no má
niña nanaka sapichu niño tataka sapichu nixtamal jápu
noche chúrikua
nosotros  jucha
novia tembunha [tembu‚a]
novio tembucha
nube janikua
nuevo jimbanhi [jimba‚i]
nunca no méni
O
obedecer  janhanharhini [ja‚á‚aÌini]
obra úkua
ocote  k’ueramu
odiar ikiani exeni [ešeni]
ofrecer eiakuni
oído kutsïkua [kutsÄkua] oír  kurhandini [kuÌándini] ojo éskua
oler sïpiruni [sÄpíruni]
olote  téni
olvidarse  mirikuarhini [miríkuaÌini] olla tsúntsu, porhechi [poÌechi] ombligo túpu
oración kómarhikua [kómaÌikua] orar  kómarhini [kómaÌini] ordenar juramuni
ordeñar itsukua p’ikuni
oreja kutsïkua [kutsÄkua]
orilla uanhamukuni [ua‚amukuni]
en la orilla uéramani (de un pueblo)
orina iarhátsikata [iaÌátsikata]
orinar  iarhatsini [iaÌátsini]
orines iarhatsikata [iaÌatsikata]
oscurecer  kápindini
oscuridad  kápindikua
oscuro  kápindini
en lo oscuro  kápindu
otro máteru
P
paciencia  tekaantskua [tekäntskua]
padre taati [täti]
paga, pago meiampikua, meiamperakua
pagar meiampini palabra uandakua palma p’úmu, pímu
palo chkári uirhipiti [chkári uiÌipiti] palpitar tsanguanhini [tsa‚guá‚ini] papá taati [täti]
papel sïranda [sÄranda]
parar  anhaxustani [a‚ášustani]
pararse  anhaxurhini [a‚ašuÌini]
pared tsïntsïkata [tsÄntsÄkata]
partir  arhukuni [aÌúkuni], kachukuni
pasar nitamani
de paso nitamani
pasear uanaakurhani [uanäkuÌani], uanarhitsini [uanáÌitsini]
patear t’auarhini [t'auáÌini], tauarhpini [tauáÌpini]
patio teronukua, ekuarhu [ekuaÌu]
pato kuarasï [kuarásÄ], kuirisï [kuirisÄ]
patrón juramuti jántspiriri
paz pinandikua
pecado k’amanharhintskua [k'ama‚aÌintskua]
pedir komarhini [komaÌini], kurhajkuarhini [kuÌájkuaÌini]
pedir prestado kuánini, kuántpini
pedregal tsakapindu
pegar mátakuni, atani
pegar a una persona atajpini
pegarle con la mano jájki jimbo atani
pegado mátakata
peine ambajtsïtakua [ambajtsÄtakua], uixujtsïtakua [uišújtsÄtakua]
pelar ambakerani, sükuitani [sÄkuítani]
pelea uarhiperakua [uaÌíperakua] pelear uarhipini [uaÌipini], atajperani pelo jauiri
pelón patsïntsï [patsÄntsÄ], nombe jauiri jukari
peludo tisïrhikuarhiri [tisÄÌikuaÌiri], tisïki [tisÄki]
pellejo pasïri [pasÄri]
pellizcar matirhini [matíÌini], ts’intsirhini [ts'intsíÌini]
penetrar inchakuni, incharhini [incháÌini]
pensar eratsini, eratsintani
perder ts/ïtani [tsÄtani]
perderse  ts/ïnchini [tsÄnchini]
perder el sentido  mirikuarhini [mirikuaÌini]
perdonador puátspintsti perdonar puátspintani perezoso  xépiti [šépiti] perro uíchu
perseguir chúxani [chúšani]
persona k’uiripu
persona que platica mucho
uandauandamiti
pesar k’uetsaperani pesa k’uetsaperakua pesado  k’uetsapiti
pescado  kurucha
pescar uarhoni [uaÌoni], kurucha p’ímani pescuezo  anhanchakua [a‚anchakua] pestaña tsúmba
petate k’uírakua
picar chkúrhini [chkúÌini], texarhini [tešaÌini], tsepuni
pie jantsiri
piedra tsakapu
piel sïkuiri [sÄkuiri]
pino p’ukuri
pintar  atantani
piojo ambusï [ambusÄ]
pisar t’auajchakuni, t’auandurhini [t'auanduÌini]
plano ichuki
plantar jatsintani
plática uandontskuarhita [uandóntskuaÌita] platicar uandontskuarhini [uandóntskuaÌini] pluma p’unguari [p'u‚guari]
pobre kómu nitamani
poco, poquito sánititu
un poco sáni
poder úni, uinhapikua [ui‚ápikua]
podrirse tereni polilla seperi polvo t’upuri poner jatsikuni
ponerse jukakuarhini  [jukákuaÌini]
puesto jukarini
por jimbo
predicar arhijtsïkpini [aÌijtsÄkpini], uandajtsïkpini [uandajtsÄkpini]
preguntar k’urhanguarhini [k'uÌá‚guaÌini]
prender p’irani
prender lumbre etskuni, tixatani [tišátani]
prensar katsikuni
prestar kuánitkuarhini [kuánitkuaÌini], kuánitani
primero ueenani anapu [uënani anapu]
principiar ueenani [uënani] principio ueenakuarhu [uënakuaÌu] probar ts’éjkuni
probar el sabor  ts’émuni
prometer eiakuni
pueblo ireta
pueblo grande ireta k’éri
puerco kúchi
pulga tsíri
pulmón xaramita [šarámita]
Q
quebrar kuarhakuni [kuaÌákuni], kakani
quedar pakarani
quehacer úkua
quejarse atsïkuarhini [atsÄkuaÌini]
quelite xakua [šakuá]
quemar kurhirani [kuÌírani]
quemarse aparhini [apáÌini], kurhini [kuÌíni]
querer uékani
querer mucho a una persona uembini
quién ¿ne?
quitar  késtakuni, kénditani, euakuarhpini [euákuaÌpini]
quitarse p’irani, késtakukuarhini [késtakukuaÌini]
R
rabioso mónharhi [mó‚aÌi] raíz  sïrangua [sÄra‚gua] rajar  arhakuni [aÌákuni] rana kuanhasï [kua‚asÄ] rasposo  ch’erapiti
rastrojo arho [aÌó]
rata  xarhisï [šaÌisÄ], jeiaki iuiri
ratón jeiaki
rayo sïrpiri [sÄrpiri], piritakua
reata sïndari [sÄndari]
rebasar uanojtakuni
rebelión no janhanharhikua [no ja‚á‚aÌikua]
recibir p’irani recio uinani recoger p’íkuntani
red uarhokua [uaÌokua]
red para pescar cheremikua, uarhokua [uaÌokua]
redondo uirhipiti [uiÌípiti]
refrescarse  tsirapintani
regalar intsïmpini [intsÄmpini]
regalo intsïmperakua [intsÄmperakua]
regañar xukani [šukani]
regar t’epani, iorheatani [ioÌéatani], etsakuni
regresar k’uanhatsintani [k'ua‚átsintani]
reír  terekuarhini [terékuaÌini] relámpago piritakua relampaguear piritani
remedio sïpiata [sÄpiata], sïpiati [sÄpiati] remendar takusï úni [takúsÄ uni], maiarani remolino sïuini [sÄuini]
renacer kánguarhinhantani [ká‚guaÌi‚antani] renovar jimbanherantani [jimba‚erantani] reñir  arhijperani [aÌijperani]
repartir  arhukuni [aÌukuni]
reposar mintsikuarhini [mintsÄkuaÌini]
resbalar ts’ïruni [ts'Ärúni], ts’uruani
resbalarse  tskanduni, pitsïnduni [pitsÄnduni]
resbaloso  tskándini
resina xunhanda [šu‚anda] respirar jirestani, jirejtani resucitar tsíntani
resucitar a otro tsítantani
resurrección  tsíntskua
retoñar tsikintani
retoño tsikikua
reventar charani
reventado charari
revivir  tsíntani
revolver iétani, jeuetani
rezar uandatsikuarhini [uandátsikuaÌini]
rico jatsikuarhiri [jatsíkuaÌiri]
río  iorhekua [ioÌekua]
risa terekuarhikua [terékuaÌikua]
robar sïpani [sÄpani], sïpatspini [sÄpatspini]
robarle kuarhukuni [kuaÌukuni]
rocío xúmarhata [šúmaÌata], xuxumarhata [šušúmaÌata]
rodar uirhijpini [uiÌíjpini],  uirhijpani [uiÌíjpani]
rodilla jurhintskua [juÌintskua], jurhinhkskua [juÌi‚kskua]
rojo charhapiti [chaÌápiti]
romper karukuni
roncar k’uarani, sarochani
ronco sarochani (estar)
ropa xukuparhakua [šukúpaÌakua] ropa lavada jupakata, jupakua ropa vieja takusï [takusÄ]
rozar uarhotani [uaÌótani] (trigo, etc.)
S
saber  mítini, jorhenani [joÌenani] sabiduría jorhengua [joÌe‚gua] sabroso  áspiti
sacar  petani, p’itani sacudir uarotani, uaratani sal  itukua
salado  itumiti
salero  itukua jatarakua
salir uérani
salir a un viaje ueerani [uërani]
en la salida de un pueblo uéramani
saliva kuechenda saludar uandajpani salvador  p’imutantspiti
salvar  p’ímutantani, kuájpintani
salvarse  p’ímutantskuarhini [p'ímutantskuaÌini]
sanar  ambakerantani
sangrar  iurhiri tsïtani [iuÌíri tsÄtani]
sangre  iurhiri [iuÌiri]
santidad pimbinhaxikua [pimbi‚ašikua]
santo  pimbinhasï [pimbi‚asÄ], pimbinhaxiti [pimbi‚ašiti]
sapo  kóki
saquear inchakuni
sarampión  uacharhitakua [uacháÌitakua]
sauce  tarhemu [taÌemu]
secar  k’arhini [k'aÌini]
secarlo  k’arhirani [k'aÌírani]
secarse  k’arhintani [k'aÌintani]
seco  k’arhiri [k'aÌiri]
sed k’arhichakua  [k'aÌíchakua]
seguir  chúxani [chúšani], chúxapani [chúšapani]
sembrar  júkskani
sentarse  uaxakani [uašákani] sentir  p’ikuarherani  [p'ikuáÌerani] señor  tata
sepultar  jatsintani
serpiente  akuitsi
servir  marhoani [maÌoani], jatsirani, jántspini
sesos kamatsïta  [kamátsÄta]
  jo
silbar k’uímuni
silencio pínandini,  pínasku
silvestre  juátarhu anapu [juátaÌu anapu]
silla uaxantsïkua [uašantsÄkua]
sirviente jántspiri
sobrar  jukari, pakarani
sol  jurhiata [juÌiáta], tsánda
solo  jandiajku
soltera  iurhitskiri [iuÌitskiri]
soltero  tumbi
sombra  k’umanda
sombrero  kájtsïkua [kájtsÄkua]
sonar  kúskani
soñar  tsánharhini [tsá‚aÌini]
soplar  p’unitani
sordo  kándi, pándi, taxindi [tašindi]
suave  kuatapiti, no choperi
subida karhamakua [kaÌámakua], karhamandu [kaÌámandu]
subir karhamani [kaÌámani], karharani [kaÌárani]
sucio  jaxiti [jašiti], sïuari [sÄuari]
sudar aparhini [apáÌini]
suelo  echerindu
sueño k’uínhchakua  [k'uí‚chakua], tsánharhikua [tsá‚aÌikua]
sufrir tekaantani [tekäntani]
sumir upaskuni
suspirar k’arhanchini [k'aÌánchini], k’arhanguntani [k'aÌá‚guntani]
susto  chéta
T
tábano tanantsï [tanantsÄ]
talón irhandurhakua [iÌánduÌakua]
temblar jencheni
tapa, tapón míkua
tapar míkani, ójchakurani
tardar  ióndani
tarde  inchatiru, ióndakuarhu [ióndakuaÌu], xatini [šatini]
tecolote  tukuru
tejer  tepeni
tejocote  karhasï [kaÌasÄ] tejón amatsï [amatsÄ] tela takusï [takusÄ]
temblar tsirindtsirijkuni, jéncheni
temblor jénchekua
templo tiosta
temprano tsípku, xárhini [šaÌini]
tender etsakuni
tener jatsini, jatsikuarhini [jatsikuaÌini]
tener bonito nombre sési arhikuarhini [sesi aÌikuaÌini]
tener diarrea páni tener fe  mintsikani tener olor jájkundini
tener sed  k’arhichani [k'aÌichani] terminar jatsierani, k’amatani (totalmente) terreno, tierra  echeri
tiempo iontki (hace)
tierno puchurku
tieso  k’uanhapiti [k'au‚ápiti]
tifoidea teretsikua
tirar  k’uanikuni, tsïtani [tsÄtani]
tirarse  tsïnchini [tsÄnchini], k’uanikuarhini [k'uaníkuaÌini]
tlacuache  úkuri
tobillo itukua jatakua, itukua jatarakua tocar  kústani, p’árhini [p'aÌini] todavía útasï [útasÄ]
todavía no nótki
todo iáminduecha (plural)
tomar itsïmani [itsÄmani], arhani [aÌani], p’irani
tomate toma, toma chixuparha [chišúpaÌa], toma chixukua [chišukua]
torcer p’arhakuni [p'aÌákuni], matsïkuni [matsÄkuni]
torcer hilo p’arhajtsïkuni [p'aÌajtsÄkuni]
tortear ichuskuni, ichupani
tortilla  ichuskuta
tortillar  ichupani, ichuskuni
tos  júkua
toser  júni
tosferina  perentsï júkua [perentsÄ júkua]
tostar tsájpani, uanini
trabajador ánchikuarhiri [anchikuaÌiri] trabajar  ánchikuarhini [ánchikuaÌini] trabajo ánchikuarhita [ánchikuaÌita], úkua traer  juáni
tragar  arhani [aÌani], kunajkani traicionar sïpatani [sÄpátani] transportar pántani
trapo takusï [takusÄ] trasplantar jatsintani tripa  sïturhi [sÄtuÌi]
tristeza uandanhiata [uandá‚iata], mískuarhita [mískuaÌita]
tronar  charani
tropezar téksarhutani [téksaÌutani]
trozar kachukuni
  t’u
tuerto taxinharhi [taší‚aÌi]
tumbar kuáskuni
tuza kúmu
U
víbora akuitsi
único jandiajku
unir  kuturani
uno ma, maechakua
ni uno no ma
unos máru
untar atarhini [atáÌini]
uña téjki usar  úrani ustedes  cha utensilio  úrakua
uva sïruri [sÄruri] (silvestre)
V
vaciar móndani vacío nombe jatari vagar ísku jámani varios uánikuecha
velludo tisïrhikuarhiti [tisÄÌikuaÌiti], tisïki [tisÄki]
venado axuni [ašuni]
vender íntspikuarhini [íntspikuaÌini], atarantani
venir jurhani [juÌani]
ver exeni [ešeni], éskani verdad, verdadero sési jimbo vergüenza  k’uratsikua
vestido  anhanhikua [a‚a‚ikua], sïrijtakua [sÄrijtakua]
vestirse xukuparhantani  [šukúpaÌantani]
vida tsípikua
vieja kutsïmiti [kutsÄmiti], tamapu viejo t’arhepiti [t'aÌépiti], tamapu viento tarhiata [taÌiata]
viruela kuaroxikua [kuaróšikua]
viruela loca kaxikuarhita [kašikuaÌita], kuaroxikua uanaakurhari [kuaróšikua uanäkuÌari]
visión janhaskua [ja‚askua] visitar p’orhembini [p'oÌémbini] viudo, viuda ts/ïndi [tsÄndi]
vivir  irekani vivo tsípiti volar kárani
voltear  juantsïkuastani [juantsÄkuastani], perejkuni, p’irhíkuni [p'iÌíkuni], menanhani [mená‚ani]
volver k’uanhatsintani [k'ua‚átsintani], k’uanhatsini [k'ua‚átsini]
vomitar jiuani
vuelta juantsïkuastani [juantsÄkuastani]
(darle)
Y
y              ka
yo ji
Z
zacate  uitsakua
zancudo tkúpu
zapote  úrhuata [uÌuata]
zarza tsurhumbini [tsuÌúmbini] zopilote kurhitsi [kuÌitsi] zorrillo k’uitsiki

No hay comentarios:

Publicar un comentario

Entrada destacada

La llorona Luis González Obregón, Las calles de México: Leyendas y sucedidos. Porrúa, México, 1997.

194. La llorona Consumada la conquista y poco más o menos a mediados del siglo XVI, los vecinos de la ciudad de México que se recogían en su...

Entradas populares